Nem kell aggódni

Megvagyunk nem vesztünk el, csak mostanában semmi hangulatom irkálni, pedig aztán történtek dolgok. Pl. Emike elkezdett úszni tanulni, mindennap meséli az élményeit miket csináltak, most már a karikát is feltudja hozni a víz aljáról, kész delfin show :) Meg aztán Viki lassan kezdi az oskolát, bár én jobban izgulok mint ő, főleg szegény pénztárcánk hogyan izgulhat.Június 8-án ballagnak, olyan furi, hogy ballag, lassan azon kapom magam, hogy már a szakközépből is ballag, majd otthonról is kiröpül, júj de nem akarom azt még. Na de még előttünk a nyár. Napjaink javarészét, ha jó idő van apósék kertjében tengetjük, oda cajglával jutunk el, ami kész tortúra két gyerekekkel, legfőképpen a kertig vezető döcögős út, cajglát és embert nem kímélő :) De jól bírják, és élvezik, ami a lényeg.
Tervbe van véve, hogy lesz egy cirmos cicánk, nemrég születtek egy barátnőméknél, már kaparófát vettem neki, de még ugyebár retyó is kéne, na meg kaja is. Lehet hamar megőszülök és szidom majd az agyam, hogy ilyenbe bele mentem, de én szeretem a maccsokat, és remélem jó hatással lesz a gyerkőcökre is, hogy egy kis cicus várja őket haza. De még Gabi nem tud róla, úgyhogy, ha tartósan nem írok, akkor kibacott macskástól együtt hihi. Kb 1 vagy 2 hét múlva hozom haza, és majd írok róla részletesebben is, hogyan vészeljük a beszoktatását.(bölcsis cica)
Addig is pusszanat mindenkinek!
Jut eszembe mutterkám, lassan de biztosan le érünk gaztalanítani, csak most a suzinak elkoptak a fékbetétjei, azt csináltattuk meg, na meg aztán Gabinak beindultak a versenyei, szal van kifogás bőven :D